Boldogsag szigete Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

- Kem�ny �let �ll m�g�tted, ap�m, ez�rt is kell takar�koskodni az erQddel. Meg szeretn�lek k�rni
valamire, de ne legy�l d�h�s r�m! Tudod, aggódom egy kicsit, ami�rt saj�t magad rombolod az eg�szs�gedet.
- ElQ a k�r�ssel, Werner, mi nyomja a lelkedet?
- Apa, a neh�z burgundi borok biztosan nem tesznek jót neked. Nem inn�l ink�bb valami k�nnyebb fajt�t?
Az �reg gondtalanul nevetett.
- Ne viccelj, Werner! Hogyan �rthatna nekem a burgundi? Ink�bb haszn�l. Indulj, fiam, itt v�rok r�d,
heverek a napon.
Werner felsóhajtott, mert bizony nagyon is aggasztotta apja olykor m�rt�ktelen borfogyaszt�sa, de ezt
nem merte bevallani neki. �r�lt is, hogy N�metorsz�gban orvosi seg�ts�get tudhat majd maga m�g�tt.
- Az�rt szóltam, mert aggódom miattad - mondta az apj�nak.
- Tudom, fiam, de emiatt nem kell aggódnod. Az a n�h�ny csepp bor csak jót tesz nekem.
Werner f�rg�n, de neh�z sz�vvel m�szott fel a hegytetQre, ahonnan az óri�si sziklat�mb valaha lezuhant, �s
l�tni lehetett az oml�s hely�t. Aggodalommal tekingetett vissza apj�ra. P azonban k�nyelmesen �ld�g�lt �s
pip�zott. Werner megk�nnyebb�lten sóhajtott fel.
Ma k�l�n�sen �rt�kes k�vekre bukkant, Munk�ja v�gezt�vel alaposan k�r�ln�zett, �s arra a
k�vetkeztet�sre jutott, hogy nagyobb robbant�sok n�lk�l m�r nem lehet sok kincset tal�lni. Amikor visszat�rt
apj�hoz, l�tta, hogy az �reg �lve elaludt. Let�rdelt hozz�, �s gyeng�den fel�bresztette.
- Elszunyók�ltam?
- Igen, apa.
- Jólesett, Jó lesz, ha vigy�zol velem, �gy l�tszik, kezdek ellustulni.
- Nagyon helyes, majd �n dolgozom helyetted.
- Tudod, fiam, olyan sz�pet �lmodtam: l�ttam any�dat, amikor sok �vvel ezelQtt el�be mentem a kik�tQbe,
�s ott helyben �ssze is h�zasodtunk. Olyan fiatal volt �s gy�ny�rq! Nagyon sz�p asszony volt az �desany�d,
sz�momra ma is Q a legszebb. De akkor, amikor elQsz�r vittem a h�zamba! De sz�p is volt, fiam. Gy�ny�rq
�lom volt, eg�szen megk�nnyebb�ltem tQle, �s felvid�tott. Ne aggódj, �sszeszedj�k magunkat, any�d is, �n is.
Nagyon jó �let�nk volt, pedig ki se l�tszottunk a sok munk�ból. Meglehet, hogy tal�n az�rt is volt olyan jó.
- �s m�g csak most j�n a java! N�zd, apa, mit hoztam az utolsó alkalommal! �gy tqnik, hogy ezek a
leg�rt�kesebb dr�gak�vek, amelyeket valaha is tal�ltunk.
Apja el�gedetten m�regette a gazdag zs�km�nyt.
- Milyen sz�p befejez�s! Hal�los v�tek, hogy a t�bbit itt kell hagynunk.
- Robbant�sok n�lk�l m�r nem sokra menn�nk. Egy�bk�nt is �gy gondolom, hogy eleget gyqjt�tt�nk m�r.
Egyszer arról besz�lt�l, hogy nincs is sz�ks�g t�l nagy vagyonra. Szerintem el�gedett lehetsz azzal, amit
harminc �v alatt itt el�rt�l. A nagyvil�gban b�rmilyen k�v�ns�gunkat teljes�teni tudod. �n is keresek majd
valamit a hajógy�rban, �s ez bQven el�g lesz egy sz�p tengerparti vill�hoz �s m�g sok minden m�shoz.
- Igazad van, fiam. Nem is magam miatt f�jlalom, hogy itt kell hagynunk a hatalmas kincset, csak az�rt
b�nt, mert nem jó kezekbe ker�l.
- Jó helyre ker�l az. Hiszen �gy �llapodtunk meg, hogy egy r�sze seg�lyszervezetekhez ker�l. Ha �gyesen
t�rgyalunk, el�rhetj�k, hogy a tiszta nyeres�g h�sz sz�zal�k�t ford�ts�k erre a c�lra. Azzal �rvel�nk majd,
hogy ha nem egyeznek ebbe bele, akkor nem �ruljuk el, hol a lelQhely.
Apja bólintott.
- Igen, �gy lesz, ebben meg�llapodtunk. Nagyon �gyesen kitervelted: azut�n kezd�nk t�rgyalni, ha eladtuk
a dr�gak�veket. Azt hiszem, ezt nyugodt l�lekkel r�d b�zhatom, biztosan jó eredm�nyt �rsz majd el.
- Ne legyenek k�ts�geid, ap�m!
- Most pedig induljunk! L�tni akarom any�dat. Olyan csinos, �s fiatal volt �lmomban, �de �s eg�szs�ges.
A hegyrQl lefel� menet Werner �szrev�tlen�l seg�tette apj�t. Tudta, hogy egy�bk�nt nem tqrn� a
seg�ts�get. Figyelt, hogy ne botoljon meg, elQtte ment, hogy vesz�ly eset�n megfoghassa.
Miut�n szerencs�sen leereszkedtek, a szikl�t megker�lve eljutottak arra a helyre, ahol a lovakat hagyt�k.
Erre nemigen j�rt senki, a talaj sem volt alkalmas a mqvel�sre. Csak Qk h�rman, az apja, Werner �s Anna
tudt�k, milyen kincseket rejt a szikla.
Otthon rendbe hozt�k magukat, �s asztalhoz �ltek. Klaus Hohwart meghitt gondoskod�ssal vette k�r�l
hitves�t, ma k�l�n�sen kedves volt hozz�.
- Na, anya! M�g h�rom h�t, �s szedj�k a s�torf�nkat, csomagolhatunk! [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Podobne